A „nano” szó hallatán sokan a technológia jövőjére, a tudományos áttörésekre vagy az orvostudomány új irányaira gondolnak. És valóban, a nanotechnológia rengeteg területen hozott már forradalmi újításokat. De mik azok a nanorészecskék valójában, és miért válhatnak problémássá, ha ellenőrizetlenül kerülnek a szervezetünkbe?
Mit nevezünk nanorészecskének?
A nanorészecskék olyan apró részecskék, amelyek mérete a nanométeres tartományba esik, azaz nagyjából 1–100 nanométer közötti. Hogy el tudjuk képzelni: egy hajszál körülbelül 80 000–100 000 nanométer vastag, tehát ezek a részecskék szabad szemmel teljesen láthatatlanok. Lehetnek mesterséges eredetűek, például kozmetikumok, festékek vagy ipari eljárások melléktermékei –, de természetes módon is keletkezhetnek, például vulkáni hamu vagy erdőtüzek során.
Miért lehetnek veszélyesek?
A nanorészecskék rendkívüli apróságuk miatt könnyen átjutnak a szervezet természetes védelmi rendszerein. Bejuthatnak a tüdőbe, áthatolhatnak a bőrön, sőt egyesek még a vér-agy gáton is képesek átszivárogni. Ez különösen aggasztó, mert a kutatók még mindig vizsgálják, milyen hosszú távú hatásaik lehetnek a sejtekre, szövetekre vagy akár a DNS-re is.
Néhány vizsgálat szerint egyes nanorészecskék gyulladást, oxidatív stresszt vagy sejtkárosodást válthatnak ki. Egyelőre kevés a biztos adat, de a gyanú elég erős ahhoz, hogy sok területen szigorúbb szabályozásra legyen szükség.
Hol találkozhatunk velük?
Különösen nagyvárosokban, ahol sok a jármű és ipari tevékenység, a levegő tele lehet szálló porral, amely nanoméretű részecskéket is tartalmazhat. Kiemelten kell kezelni a munkahelyi vagy ipari környezetet, ahol a nanorészecskék megjelenése előfordulhat például hegesztés, festékszórás, poranyagok kezelése vagy nanotechnológiás anyagok előállítása során. Ezekben a munkafolyamatokban a dolgozók közvetlenül ki lehetnek téve a levegőbe kerülő, belélegezhető nanorészecskéknek, amelyek huzamosabb idő után egészségkárosító hatást gyakorolhatnak, különösen a tüdőre vagy a szív- és érrendszerre. A védekezés alapja a megfelelő szellőztetőrendszer kialakítása, az elszívóberendezések rendszeres karbantartása, valamint az egyéni védőeszközök: védőruházat és például a BLS légzésvédelem. Emellett fontos a dolgozók rendszeres tájékoztatása és a munkafolyamatok szabályozása is, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a kitettség.
Egyes kozmetikumok nanoszemcsés cink-oxidot vagy titán-dioxidot tartalmaznak, hogy könnyebben felszívódjanak, illetve néhány csomagolóanyag tartalmazhat nanorészecskéket, hogy tovább frissen tartsa az ételt.
Hogyan védekezhetünk ellenük?
- A teljes elkerülés szinte lehetetlen, de sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatot:
- Egy jó minőségű légtisztító kiszűrheti a mikroszemcséket és bizonyos nanorészecskéket is.
- Olvassuk el a kozmetikai termékek és háztartási eszközök címkéjét, és kerüljük a nem egyértelműen jelölt nanotechnológiás összetevőket.
- A jó minőségű maszkok, leginkább ipari környezetben lehetnek alkalmasak a finom részecskék kiszűrésére. Légzésvédő eszközök, maszkok elérhetők a www.legzesvedobolt.hu oldalon.
Egyértelmű, hogy minél kevesebb mesterséges anyaggal érintkezünk, annál kisebb az esélye, hogy nanorészecskék jutnak a szervezetünkbe. Mivel ezek a részecskék láthatatlanok, de potenciálisan károsak lehetnek, érdemes tájékozódni, és tudatos döntéseket hozni a mindennapokban. A jövő kutatásai valószínűleg még pontosabban megmutatják, mire kell figyelnünk, addig is jobb óvatosnak lenni.
Kép forrása: freepik.com
You may also like
-
WiFi extender vs. booster – mi a különbség, és melyikre van szükséged?
-
Kiberbiztonsági szakértő – a digitális világ őrangyala
-
Adatkutató (Data Scientist) – a jövő egyik legkeresettebb foglalkozása
-
Legújabb technológiai trendek 2025-ben: amit a szakembereknek érdemes követniük
-
Mesterséges intelligencia a vállalkozásokban: hogyan alakítja át a munka világát